Bálint József vagyok, faszobrász. Születtem 1959-ben Jászkiséren. 11 éves koromig ott nevelkedtem, majd nevelőintézetbe kerültem Tiszakürtre. 14 éves kerültem vájáriskolába Tokodaltáró-Péliföldszentkeresztre. Az iskola elvégzése után vájárként dolgoztam a Várpalotai Szénbányáknál nyugdíjazásomig. Jelenleg Jenő községben élek és alkotok.

A fafaragással először az általános iskola alsó tagozatában találkoztam kb. 9-10 évesen, és felkeltette érdeklődésemet, ami azóta sem múlt el. A díszítő fafaragással a nevelő intézetben talált népművészeti könyvekben látottak alapján önállóan, kedvtelésből kezdtem el foglalkozni, nevelőim támogatásával. Apróbb szobrokat, kisplasztikákat, népi használati tárgyakat készítettem a magam és tanáraim, társaim örömére. Alkotásaimat elajándékoztam azoknak, akiknek örömet okoztak. Ezáltal otthonosabban éreztem magam az intézetben. Ezt folytattam a vájáriskolában, majd utána a munkám mellett is. Többnyire továbbra is kisplasztikákat készítettem és használati tárgyakat. Egyre tökéletesítve képességeimet.

Tanáraim nem voltak, iskolában sem a rajzolást, sem a szobrászatot nem tanultam. Magamra hagyva, autodidakta módon, a gyakorlatban fejlesztettem képességeimet és alakítottam ki saját stílusomat. A motívumokat múzeumlátogatással, mások munkájának szemrevételezésével is tökéletesítettem. Ezekből és saját fantáziámból építkeztem.

1981- ben megnősültem, ma már három felnőtt gyermekem van, akik unkákkal ajándékoztak, s még remélem, ajándékoznak meg a jövőben is.

Ettől az időtől kezdve szerepeltem kisméretű szobrokkal, népi használati és dísztárgyakkal regionális és országos kiállításokon, ahol munkámat a szakértő zsűrik, számos díjjal jutalmazták. Továbbra is készítettem szobrokat ajándékba, mások gyönyörködtetésére. Alkotómunkámat munkahelyem is támogatta. Számukra a bányászmunkát ábrázoló szobrokat is faragtam.

1987-ben felkerestem régi nevelő otthonomat. Meglátogattam régi nevelőimet, akik meglepődtek azon, hogy még mindig faragok. Beszélgetés közben felötlött bennem, hogy a gyermekotthon udvarára készítek egy szoborkompozíciót a természetben élő álatokat ábrázolva. Felajánlásomat örömmel elfogadták. Ennek nyomán került számos alkotásom a környező lakótelepre és a Szolnok közeli falvakba is. Ezért kaptam meg Szolnok városa Településfejlesztéséért kitüntetés ezüst fokozatát.

A kilecvenes években a magam és barátaim gyönyörködtetésére faragtam, alkotásaimat nem zsűriztettem. Így hivatalos címeket nem szereztem. Játszótereket, plasztikákat készítettem Péterfi szobrászművész úr tervei alapján, tovább tökéletesítve technikai tudásomat a szobrászatban. Közben szabadidőmben már teljes méretű embereket, múltat idéző alakokat, állatokat ábrázoló szobrokat is készítettem, részben a magam kezdeményezésére, részben barátaim ismerőseim felkérésére. Ezek közül jó néhány közterületre került Fejér megye falvaiban és városaiban. Ennek nyomán több település önkormányzata is felkért, hogy készítsek szobrokat, majd ezután egyházi felkéréseket is kaptam szentek, egyházi személyek szobrainak elkészítésére, melyeket közmegelégedésre teljesítettem. Így hírem is egyre terjedt. Közben bútorok díszítőfaragásával, székely kapuk, kopjafák készítésével is foglalkoztam. Néhány településre, köztük saját falumba is hősi emlékművet, az 56-os forradalom évfordulójára emlékművet készítettem.

2013-ban gondolkodni kezdtem, hogy hogyan tudnám hozzásegíteni a magyar falvakat, múltjukat idéző, jelenüket ábrázoló emlékművek, szobrok állításához. Ismerőseimmel beszélgettem erről. Egyiküknek megtetszett ötletem, és tudtom nélkül nevemben írt Lengyel Nagy Annának a Kossuth rádió Szombat délelőtt műsorának szerkesztő riporterének, aki felhívott, telefonon interjút készített velem. Melyben elmondtam, hogy akár koszt és kvártély fejében is hajlandó lennék falvakba elmenni és ott köztéri szobrokat alkotni. Szinte aznap több település is megkeresett, habár nem ismertek. Darnózselit választottam, ahol több alkotást is készítettem. Rákövetkező évben község díszpolgárává választottak. Eztán Velemben készítettem hasonlóképp 11 szobrot. Majd több Vas megyei település következett a sorban. Aztán Veszprém megyei, Ausztriai, Erdélyi meghívások következtek közmegelégedésre.

2017-ben sok egyéb mellett saját kezdeményezésemre elkészítettem a reformáció 500. évfordulójára egy háromalakos szoborkompozíciót, mely a reformáció három általam tisztelt alakját Luthert, Kálvint és a magyar Dévai Bíró Mátyást ábrázolja. A szoborkompozíciót Balatonkenese város fogadta be szeretettel, a helyi és egyházmegyei reformátusság nagy örömére.

Az idei évben is több köztéri szobrot készítettem, s remélem még fogok is.

Hosszabb ideje kapcsolatban vagyok a fiatalabb fafaragó nemzedék tagjaival, tanácsaimmal segítem munkájukat, fejlődésüket.

Munkáimat,s más általam ismert, velem kapcsolatban lévő hazai és külföldi alkotók munkáit, azokat facebook oldalamon (Bálint József faszobrász) közzétéve igyekszem megjeleníteni,s például állítani a fafaragó közösség, és alkotásainkat kedvelők elé.

Terveim közt szerepel egy szabadtéri,a falu történetét, hagyományait feldolgozó szobrokkal fafaragásokkal díszített, építményekből álló szabadtéri közösségi tér elkészítése, melynek önkéntes munkán alapuló létrehozása a közösségépítés céljait is szolgálná. A többcélú létesítmény a község lakosságának és a környékbelieknek is hasznos rendezvénytér is lehetne.

Ajka városával a jövő évben fafaragó tábort szándékozunk rendezni, mely a fiatal fafaragókban a versenyszellemet is felkeltve, közösség építésre szolgálna. A fafaragó mesterség oktatásával, az utánpótlás neveléséhez segítséget adna, ha siker esetén hagyománnyá válhatna, hosszabb távon külföldi alkotómestereket is meghívva, mesteriskolává válhatna.